Mit mondott Putin Carlsonnak?

Tucker Carlson, amerikai újságíró 2024. február 6-án interjút készített Vladimir Putinnal.

Az interjúban Putin választ adott arra a kérdésre, hogy miért indított speciális hadműveletet Ukrajna ellen 2022-ben. Putin történelmi és politikai okokat nevezett meg előzményként és kiváltó okként.

I. TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK

Az egységes orosz állam létrejötte

A megosztott orosz állam

A trónöröklés rendszer a középkorban bonyolulttá vált, amely az orosz állam megosztottságához vezetett. Ez a megosztott orosz állam könnyű prédává vált Genghis Khan birodalma számára. Utódai – köztük Batu kán – megtámadták Rus földjét, kifosztották és elpusztították a városok nagy részét.

A déli területek, köztük Kijev, elvesztették függetlenségüket, míg az északi városok bizonyos fokú önállóságot megőriztek. Ekkor kezdett kialakulni egy új egységes orosz állam, Moszkva központtal.

A déli orosz területek, köztük Kijev, fokozatosan egy másik központ felé kezdtek orientálódni: az Európában felemelkedő Litván Nagyfejedelemség felé. Ezt még litván–orosz fejedelemségnek is nevezték, mivel lakosságának jelentős része orosz volt. Ők az óorosz nyelvet beszélték és ortodox vallásúak voltak.

„U kraya”

Később azonban a litván állam egyesült a Lengyel Királysággal. Néhány évvel később vallási unió is létrejött: egyes ortodox papok a pápa fennhatósága alá kerültek. Így ezek a területek a lengyel–litván állam részévé váltak. Évtizedeken keresztül a lengyelek próbálták „ellengyelesíteni” ezt a lakosságot: bevezették a lengyel nyelvet, azt az elképzelést terjesztették, hogy ezek az emberek nem igazán oroszok, mivel a határvidéken éltek „u kraya”, ezért „ukránoknak” nevezték őket.

Eredetileg az „ukrán” szó azt jelentette, hogy valaki a határvidéken él, vagy határőrszolgálatot teljesít. Nem jelentett külön etnikai csoportot.

A lengyel-litván államban élő oroszok jogvédő kezdeményezései

Tehát a lengyelek minden lehetséges módon megpróbálták ellengyelesíteni az orosz földeknek ezt a részét, és valójában meglehetősen keményen, kegyetlenül bántak az ott élőkkel. Mindez ahhoz vezetett, hogy az orosz földeknek ez a része küzdeni kezdett a jogaiért. Leveleket írtak Varsóba, követelve, hogy tartsák tiszteletben a jogaikat, és hogy küldjenek oda tisztségviselőket, többek között Kijevbe is.

Az 1600-as évek elején azok az emberek, akik az orosz földeknek azon a részén gyakorolták a hatalmat, ismét Varsóhoz fordultak, követelve, hogy tartsák tiszteletben a jogaikat, és küldjenek hozzájuk orosz származású és ortodox hitű vezetőket.

Lengyel – Orosz háború

Amikor Varsó nem válaszolt nekik, sőt elutasította a követeléseiket, Moszkvához fordultak, hogy vegye őket a fennhatósága alá.

Amikor ezt elutasították, Moszkvához kezdett leveleket írni, kérve, hogy a moszkvai cár erős keze alá vegye őket. Oroszország azonban nem egyezett bele azonnal a csatlakozásba, mert attól tartottak, hogy ez háborút vált ki Lengyelországgal.

Ennek ellenére 1654-ben a Zemszkij Szobor, az óorosz állam képviseleti testülete, döntést hozott: azok az óorosz területek a Moszkvai Cárság részévé váltak. Ennek következtében háború tört ki Lengyelországgal. Ez 13 évig tartott, majd fegyverszünetet kötöttek. A békekötésre pedig 32 évvel ezután került sor, amelyet „örök békének” neveztek. Ennek értelmében: a Dnyeper bal partja, beleértve Kijevet, Oroszországhoz került, a jobb part továbbra is Lengyelország fennhatósága alatt maradt

Nagy Katalin uralkodása alatt Oroszország visszaszerezte történelmi területeinek nagy részét, beleértve a déli és nyugati részeket is.

Ukránosítás

Az I. világháború előtt az osztrák vezérkar az ukránosítás eszméire támaszkodva kezdte aktívan támogatni az ukrán identitás gondolatát. Az az elképzelés, amely korábban Lengyelországban jelent meg – hogy az ott élők nem igazán oroszok, hanem egy külön nép, az ukránok –, az osztrák vezérkar támogatásával is terjedni kezdett.

Az I. világháború után, az úgynevezett Danzigi folyosót, amely összekötötte Németország fő területét Kelet-Poroszországgal és Königsberggel, Lengyelországnak adták. 1939-ben Hitler kérte a terület visszaadását, de a lengyelek elutasították. Ugyanakkor együttműködtek vele Csehszlovákia felosztásában. Mivel a lengyelek nem adták vissza Németországnak a Danzigi folyosót, tulajdonképpen arra késztették Hitlert, hogy Lengyelország megtámadásával indítsa el a II. világháborút. Lengyelország végül saját politikájának áldozata lett.

A Molotov–Ribbentrop Paktum értelmében a terület egy része, köztük Nyugat-Ukrajna, Oroszországhoz került. Így Oroszország – amelyet akkor Szovjetuniónak neveztek – visszaszerezte történelmi területeit.

Ukrajna létrejötte

1922-ben, amikor létrejött a Szovjetunió, a bolsevikok elkezdték felépíteni az új államot, és létrehozták a Szovjet-Ukrajnát, amely korábban soha nem létezett.

Sztálin ragaszkodott ahhoz, hogy ezek a köztársaságok autonóm egységekként kerüljenek be a Szovjetunióba. Valamilyen érthetetlen okból azonban Lenin, a szovjet állam alapítója, ragaszkodott ahhoz, hogy ezeknek joguk legyen kilépni a Szovjetunióból.

És szintén ismeretlen okokból néhány olyan területet is átadott az újonnan létrehozott Ukrán Szovjet Köztársaságnak, amelyek korábban soha nem tartoztak Ukrajnához.

Ezek közé tartozott a Fekete-tenger térsége is, amelyet Nagy Katalin idején szereztek meg, és amelynek történelmileg semmi köze nem volt Ukrajnához. Évtizedeken keresztül az Ukrán Szovjet Köztársaság a Szovjetunió részeként fejlődött. Ismeretlen okokból a bolsevikok ukránosítási politikát folytattak.

Ez nem csak azért történt, mert a szovjet vezetésben sok ukrán származású ember volt. Inkább a Szovjetunió általános „honosítási” politikájának része volt. Így jött létre a Szovjet-Ukrajna.

A II. világháború után Ukrajna – a korábban Lengyelországhoz tartozó területeken kívül – megkapta Magyarország és Románia egyes korábbi területeit is.

Ebben az értelemben tehát – állítja Putyin – Ukrajna egy mesterséges állam, amely Sztálin akaratából formálódott.

II. POLITIKAI OKOK

Putin több olyan politikai okot is megjelöl, amely konfliktust teremtett.

A NATO megszegte szavát – keleti terjeszkedés

A Szovjetúnió felbomlását követően az oroszok azt remélték, hogy a nyugat befogadja őket a nyugat, hiszen már nem volt kommunista párthatalom és piacgazdaság működött. Ez nem történt meg. Sőt, az Egyesült Államok – megsértve a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát – bombázni kezdte Belgrádot 1999-ben.

“Egy centit sem kelet felé!”

“Not one inch eastward!”

James Baker, amerikai külügyminiszter

Az USA támogatta a szeparatizmust és a terrorizmust az Észak-Kaukázusban

Putin többször is kérte az Egyesült Államokat, hogy ne támogassa a szeparatizmust és a terrorizmust az Észak-Kaukázusban. De ezt továbbra is megtették. Politikai támogatás, információs támogatás, pénzügyi támogatás, sőt katonai támogatás is érkezett az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől a kaukázusi terrorista csoportoknak. Mivel az amerikai elnöktől nem tudtak erről érdemben beszélni, ezért az FSZB igazgatója írásban kereste meg a CIA-t. A CIA válasza a következő volt: „Dolgozunk az oroszországi ellenzékkel. Úgy gondoljuk, hogy ez helyes, és továbbra is ezt fogjuk tenni.”

Az USA 2002-ben kilépett az ABM szerződésből (Ballisztikusrakéta-elhárító Rendszerek Korlátozásáról szóló Egyezmény)

Az oroszok hosszú ideig próbálták rávenni az Egyesült Államokat, hogy ne tegyék ezt. Putin George W. Bush-sal és csapatával személyesen is beszélt róla. Azt javasolta, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Európa közösen hozzon létre rakétavédelmi rendszert. Véleményük szerint, ha ezt egyoldalúan hozzák létre, az fenyegeti az oroszok biztonságát – még akkor is, ha az Egyesült Államok hivatalosan azt mondta, hogy a rendszer Irán rakétái ellen irányul. Putin azt javasolta, hogy dolgozzanak együtt – Oroszország, az USA és Európa. Ekkor azt a választ kapta, hogy átgondolják, majd ezt a javaslatot Bush apparátusa – R. Gates és C. Rice végül elutasította.

2008- ban megnyílt a NATO kapuja Ukrajna előtt

2008-ban, a NATO Bucharest Summit 2008 csúcstalálkozón kijelentették, hogy Ukrajna és Grúzia előtt nyitva áll a NATO kapuja. Németország, Franciaország és más európai országok is ellenezték, de később kiderült, hogy George Bush amerikai elnök nyomást gyakorolt rájuk. Ezután Ukrajna területének katonai fejlesztése kezdődött. Amikor Ukrajna független lett 1991-ben, a függetlenségi nyilatkozat kimondta, hogy Ukrajna semleges állam. Ehhez képest 2008-ban hirtelen megnyitották a NATO kapuit. Ez nem így volt megbeszélve.

„Majdan” tüntetéssorozat és a puccs

Az amerikaiak kérésére Janukovics nem vetette be a hadsereget. Ennek ellenére a fegyveres ellenzék 2014. elején puccsot hajtott végre Kijevben, a CIA támogatásával. Janukovics a többi kormánytaggal elmenekült Kijevből, ahol pedig ideiglenes kormányt hoztak létre.

Háború Donbászban

A 2014-es kijevi puccsot követően az új hatalom támadni kezdte azokat, akik nem fogadták el a puccsot.  Ez fenyegetést jelentett a Krím számára, így azt az oroszok védelem alá helyezték. 

Mindez úgy történt, hogy közben a NATO katonailag fejleszteni kezdte Ukrajna területét. Természetesen emiatt aggódtak az oroszok és reagálniuk kellett rá. Ha nem reagáltak volna, az felelőtlen mulasztás lett volna, amely Oroszországot is veszélybe sodorhatta volna. Ráadásul nem hagyhatták magukra a hitbéli testvéreiket és tulajdonképpen az orosz nép egy részét ezzel a „háborús gépezettel” szemben.

Putin elmondja, hogy ők soha nem nyúltak volna hozzá a Krímhez, ha a Majdan véres eseményei nem történnek meg. Ők elfogadták, hogy a Szovjetunió felbomlása után a határok a volt tagköztársaságok határai mentén maradnak.

A minszki átverés

Ezeket a megállapodásokat 2014 után írták alá Minszkben, és békés rendezést irányoztak elő Donbász számára. De az ukrán vezetés – a külügyminiszter, más tisztviselők, majd maga az elnök is – azt mondta, hogy nem tetszik nekik a megállapodás, és nem fogják végrehajtani. Egy–másfél éve pedig Németország és Franciaország korábbi vezetői nyíltan kijelentették, hogy amikor aláírták a minszki megállapodásokat, soha nem állt szándékukban végrehajtani őket.

Putin úgy gondolta, hogy egyszerűen átverték őket. Folyamatosan kérte az Egyesült Államok és az európai országok vezetését, hogy állítsák le ezt a folyamatot, és hajtsák végre a minszki megállapodásokat. A megállapodások bonyolultak voltak Ukrajna számára, mert bizonyos autonómiát adtak volna a Donbász területeinek. De meg volt győződve arról, hogy ha sikerül meggyőzni a Donbász lakosságát, hogy térjenek vissza Ukrajnához, akkor lassan begyógyulnának a sebek. Ha újra fizetnék a nyugdíjakat, helyreállna a gazdasági kapcsolat, és az emberek újra a közös gazdasági és társadalmi rendszerbe integrálódnának, akkor idővel minden rendeződne. De senki sem akarta ezt. Mindenki katonai erővel akarta megoldani a problémát.

*Megjegyzés: A minszki egyezmények két nemzetközi megállapodást jelentettek, amelyek az ukrajnai Donbász régióban zajló háború befejezését célozták.

NATO bázisok Ukrajnában

A NATO valójában katonai bázisokat épített a területen “képzési központok” álcája alatt.

Ukrajnai oroszok=törvény szerint non-titularis nemzet

Ukrajna törvényben non-titularis nemzetként jelölte a helyi oroszokat, akiket az orosz nép ajándékaként kapott délkeleti területeken. Az ukránok nem sorolták a helyi orosz lakosságot az őshonos népek közé.

Neonáci mozgalmak Ukrajnában – Denácifikáció

Az európaiak -többek között Franciaország és Németország- kérésére, az oroszok visszavonták csapataikat Kijev térségéből, hogy megfelelő feltételeket teremtsenek az ukránok számára a dokumentumok aláírásához. Azt mondták az oroszoknak: „Hogyan írhatnának alá egy szerződést fegyverrel a fejükhöz szorítva? A csapatokat vissza kell vonni Kijev környékéről.” Amint az oroszok visszavonták csapataikat Kijev területéről, az ukrán tárgyalók azonnal kidobták az isztambuli megállapodásokat a kukába, és felkészültek egy hosszú fegyveres konfliktusra, az Egyesült Államok és európai szövetségesei támogatásával.

A független Ukrajna területei a Lengyel–Litván Nemzetközösség részei voltak, ahol az ukránokat üldözték, és sokszor kegyetlenül bántak velük. Ez a történelmi emlékezet megmaradt az emberekben. Amikor kitört a második világháború, a szélsőséges nacionalista elit egy része együttműködött Hitlerrel, abban a reményben, hogy ő majd szabadságot hoz.

A német hadsereg és az SS egységek rábízták a legpiszkosabb feladatokat ezekre az együttműködőkre: a lengyel és zsidó lakosság kiirtását. Ezeket az akciókat olyan személyek vezették, mint Stepan Bandera, Roman Shukhevych. És ma Ukrajnában nemzeti hősökként tisztelik őket. Ez a probléma. Szobrokat emelnek nekik, zászlókon jelennek meg, és nevüket skandálják fáklyás felvonulásokon, ahogy az náci Németországban történt. Ők olyan emberek voltak, akik lengyeleket, zsidókat és oroszokat öltek. Ezt a gyakorlatot akarja Putyin megállítani, és ennek az ideológiának a terjedését megakadályozni.

Putin elfogadja azt, ha az ukránok nem tekintik magukat az orosz nép részének, hanem külön népnek. Azt viszont nem fogadja el, hogy ezt náci ideológia alapján tegyék. Az isztambuli tárgyalásokon megállapodtak, írásban rögzítették, hogy Ukrajnában nem lehet neonáci ideológiát terjeszteni, és ezt törvényi szinten is meg kell tiltani.

ÖSSZEFOGLALÁS

Tehát Putin azt állítja, hogy az ukránok kezdték a háborút 2014-ben. Az oroszok célja ennek a háborúnak a megállítása. Ők nem kezdtek 2022-ben háborút. Ez kísérlet arra, hogy véget vessenek neki.

A háborúhoz vezető okok röviden a következők:

1. NATO keleti terjeszkedése
2. NATO kapujának megnyitása Ukrajna előtt
3. NATO katonai bázisok Ukrajnában
4. A Észak-kaukázusi terroristák támogatása
5. Az USA kilépése az ABM szerződésből
6. Majdan tüntetések és az azt követő puccs
7. Neonácik által indított háború Donbászban
8. A minszki átverés
9. Az ukrajnai oroszok jogainak csorbítása
10. Ukrajnai neonáci mozgalmak

Tehát Putin önvédelmként tekint a 2022-es ukrajnai speciális művelet megkezdésére és ezt a nyugati fenyegetettségre, valamint az ukrajnai neonáci mozgalmakra való hivatkozással magyarázza.

A BÉKETÁRGYALÁSRÓL

Putin elmondja, hogy az isztambuli béketárgyalás miatt, a megállapodás aláírása érdekében visszavonták csapataikat Kijev területéről. Ezután az ukránok kidobták az isztambuli megállapodást a kukába és felkészületek egy hosszú fegyveres konfliktusra az USA és az európai szövetségeseik támogatásával. Tehát Oroszország nyitott a békekötésre.

Putin az interjúban azt is elmondta, hogy nem tervez európai terjeszkedést. Ez a józan észnek ellentmondana, hiszen egy világháború az emberiséget a pusztulás szélére sodorná. Ez csak ijesztgetés, amelynek az a célja, hogy több pénzt szedjenek ki az amerikai és európai adófizetőktől, az Ukrajnában zajló háború finanszírozására.